Platoon

A szakasz
Oliver Stone (1986)

Az Adagio for Strings sűrű használatán kívül nem nagyon tudnék hibákat említeni. Na jó, Willem Dafoe hosszú haldoklása elég erőltetett, de ezek nem lényeges dolgok. A film gördülékenyen halad, találó a lényegre törően természetes ábrázolás (az akkori mércével) és ami a legfontosabb, hogy izgalmasak a karakterek. Oliver Stone a saját élményei alapján, saját bajtársai viselkedését dolgozta fel nekünk okulás céljából. Sok a szereplő, de nagyon jól megválogatottak, jól megírtak és mind hozzá tud tenni valamit a körülmények megértéséhez. Megjelennek a legfontosabb embertípusok és folyamatában látjuk, melyik hogy változik az események forgatagában.
A nemrég újranézett Apokalipszis most után kevésbé hatásos az emberi lélek sötét bugyrainak feltárásában. A mindenre használható boros hasonlatok közül szemezgetve, ha a szürreális, lomhán hipnotizáló előd egy nehezen megfejthető, testes vörösbor, ez maximum egy kadarka. Hovatovább senki nem mondja, hogy ez baj lenne. Én speciel nagyon szeretem a kadarkát.   7/10