I Am Legend
Legenda vagyok
Francis Lawrence (2007)
Will Smith ahogy kinőtt a jópofa, bolondos szerepekből, úgy vesztette el a hitelességét a szememben. Remek példa arra, hogy milyen az, amikor valaki nem tud magával mit kezdeni a filmvásznon felnőttként. Végig azt érzem, hogy csak azt csinálja amit elvárnak tőle. Ő Will Smith, a híres, gazdag filmszínész (zenész!), aki benne van a tévében és úgy teszi-veszi magát, mint ahogy más híres emberek szokták tenni-venni magukat nagyon hasonló, szemtelenül drága filmekben. Egy apró mozzanata nincs ami emberi lenne, csak felvett ál-érzelmek az univerzális, de agyonhasznált filmeszköztárból.
Ha már az emberinél tartunk, itt vannak még az alacsony kidolgozottságú cgi zombik is. Semmi félelmetes nincs bennük. Olyan mintha valami számítógépes játék lenne, így súlyát veszti a fenyegetettség érzése, feszültségnek nyoma sincs. Ezek pöppet fontosak volnának egy ilyen film esetében, de tovább rontja a helyzetet, hogy jó szokás szerint sokáig húzzák, míg meglátjuk az első példányt, így a hatás még lelombozóbb.
1954-ben elkészült egy - állítólag - hatásos novella. 1964-ben és 1971-ben leforgattak belőle két filmet. Aztán a Warner Bros. 1995-ben idejét látta leporolni a témát és nekilátott az új, modern, szebb, jobb, látványosabb verziónak. Átgyúrták a forgatókönyvet aktuálisabbra (rák elleni vakcina mellékhatása, ahaa!), találtak egy ígéretes rendezőt (Ridley Scott, Michael Bay, Guillermo del Toro után) és 2007-re, rengeteg munkával a hátuk mögött végre megcsinálták. A végeredmény egy oltári nagy baklövés amiben játékzombik ijesztgetik a ruhabábukkal beszélgető MacGyvert. Aki nem mellesleg megint megcsinálja az összes ostobaságot amit ép eszű ember nem tenne meg. Csak tudnám, hogy a többi ember milyen okos lehetett, ha ő az egyedüli aki életben maradt?! 4/10
Francis Lawrence (2007)
Will Smith ahogy kinőtt a jópofa, bolondos szerepekből, úgy vesztette el a hitelességét a szememben. Remek példa arra, hogy milyen az, amikor valaki nem tud magával mit kezdeni a filmvásznon felnőttként. Végig azt érzem, hogy csak azt csinálja amit elvárnak tőle. Ő Will Smith, a híres, gazdag filmszínész (zenész!), aki benne van a tévében és úgy teszi-veszi magát, mint ahogy más híres emberek szokták tenni-venni magukat nagyon hasonló, szemtelenül drága filmekben. Egy apró mozzanata nincs ami emberi lenne, csak felvett ál-érzelmek az univerzális, de agyonhasznált filmeszköztárból.
Ha már az emberinél tartunk, itt vannak még az alacsony kidolgozottságú cgi zombik is. Semmi félelmetes nincs bennük. Olyan mintha valami számítógépes játék lenne, így súlyát veszti a fenyegetettség érzése, feszültségnek nyoma sincs. Ezek pöppet fontosak volnának egy ilyen film esetében, de tovább rontja a helyzetet, hogy jó szokás szerint sokáig húzzák, míg meglátjuk az első példányt, így a hatás még lelombozóbb.
1954-ben elkészült egy - állítólag - hatásos novella. 1964-ben és 1971-ben leforgattak belőle két filmet. Aztán a Warner Bros. 1995-ben idejét látta leporolni a témát és nekilátott az új, modern, szebb, jobb, látványosabb verziónak. Átgyúrták a forgatókönyvet aktuálisabbra (rák elleni vakcina mellékhatása, ahaa!), találtak egy ígéretes rendezőt (Ridley Scott, Michael Bay, Guillermo del Toro után) és 2007-re, rengeteg munkával a hátuk mögött végre megcsinálták. A végeredmény egy oltári nagy baklövés amiben játékzombik ijesztgetik a ruhabábukkal beszélgető MacGyvert. Aki nem mellesleg megint megcsinálja az összes ostobaságot amit ép eszű ember nem tenne meg. Csak tudnám, hogy a többi ember milyen okos lehetett, ha ő az egyedüli aki életben maradt?! 4/10
Megjegyzések
Megjegyzés küldése