Deux jours, une nuit

Két nap, egy éjszaka
Jean-Pierre Dardenne, Luc Dardenne (2014)

Érdekes választás Dardenne-éktől Marion Cotillard. Nyilvánvaló, hogy ha valakinek, hát nekik nincs szükségük egy sztárra. És Marion Cotillard a filmben ténylegesen is a lehető legmesszebb van a sztárságtól, mivel a szó lehető legszigorúbban vett értelemben is zseniális színésznő. Bárkit képes lenne eljátszani, egyszerűen mindent le lehet olvasni az arcáról. Gyakorlatilag teljesen átalakul a játszott emberré. Ez általában alapvető elvárás a filmekben, de az életközeli anyagokban megdöbbentő erővel képes az embert érni a felismerés, hogy micsoda különbségek vannak a színjátszás és a realista azonosulás között. Az öröm pillanatai a legárulkodóbbak, amikor szinte kényszeredetten mosolyog az ember egy nyomorult helyzetben. Még sohasem éreztem ilyen élőnek, ilyen hitelesnek ezeket a momentumokat.
Szóval ez a húzás bejött a testvéreknek. Azt nem tudnám mondani, hogy a stílusukban bármiféle csorbát vélnék felfedezni, de ez a film valahogy mégis viszonylag "hidegen hagyott". Nem áll közel hozzám a téma, valószínűleg ennyi az ok. Viszont belekötni, semmibe nem tudok.   7/10