Child 44
A 44. gyermek
Daniel Espinosa (2015)
A mesterséges színekkel teremtett hangulat, az orosz sajátosságok hiánya, igazából már a legelejétől kezdve teljesen hiteltelenné teszi, mint Szovjetunióról szóló filmet. A sajátosságok alatt magát az orosz nyelvet, a hanglejtést, az emberek gesztikulációját és viselkedését nagy általánosságban értem. Az amerikaiak képtelenek úgy tekinteni a világra mint az oroszok, de még azt se lehet mondani, hogy annyira megpróbálták volna. Persze ezzel semmi baj nincs, ezért vagyunk különbözőek. Csak akkor ennyiből most meg kéne nézni egy orosz képregény alapú Ivándzsörszt (bocs, tényleg). Hogy minek néztem mégis végig? Rendkívül jó kérdés. Amúgy nagyjából minden tekintetben rendben van, de semmiben sem emelkedik ki. Mondhatni ez a nagybetűs korrektség és középszer, természetesen a profi megvalósítástól eltekintve. Kihagyhattam volna. 5/10
Daniel Espinosa (2015)
A mesterséges színekkel teremtett hangulat, az orosz sajátosságok hiánya, igazából már a legelejétől kezdve teljesen hiteltelenné teszi, mint Szovjetunióról szóló filmet. A sajátosságok alatt magát az orosz nyelvet, a hanglejtést, az emberek gesztikulációját és viselkedését nagy általánosságban értem. Az amerikaiak képtelenek úgy tekinteni a világra mint az oroszok, de még azt se lehet mondani, hogy annyira megpróbálták volna. Persze ezzel semmi baj nincs, ezért vagyunk különbözőek. Csak akkor ennyiből most meg kéne nézni egy orosz képregény alapú Ivándzsörszt (bocs, tényleg). Hogy minek néztem mégis végig? Rendkívül jó kérdés. Amúgy nagyjából minden tekintetben rendben van, de semmiben sem emelkedik ki. Mondhatni ez a nagybetűs korrektség és középszer, természetesen a profi megvalósítástól eltekintve. Kihagyhattam volna. 5/10
Megjegyzések
Megjegyzés küldése