2018. január 16.

The Killing of a Sacred Deer

Egy szent szarvas meggyilkolása
Yorgos Lanthimos (2017)

Lanthimos kikupálja magát. Filmjei egyre közérthetőbbé válnak, és ezt jó iránynak tartom. A Lobster még hagyján, de a Dogtoothal erősen meggyűlt a bajom anno. Ez a mű viszont már egyértelmű nyitásnak könyvelhető el a szélesebb közönség felé. Egy közismert történet interpretációja, illetve átültetése a nyugati, felső középosztály hétköznapjaiba. Aktuális problémákat boncolgat, a szerinte lényegtelennek tartott válaszokat lazán elhallgatja (a megbetegítés mikéntje pl.), egyértelművé téve, hogy őt a lelkünk legmélye izgatja, nem pedig a felszínes szarságok. Ezt így kimondva erősen helyeslendőnek tartom, de a tálalással, a stílussal nem értek egyet. Tartogat sok morbid és furcsán humoros szituációt, illetve a szereplők viselkedése erősen megjátszott most is, és ez nekem nem annyira fekszik. Ebből a sztoriból egy kegyetlenül ütős, realista drámát lehetett volna csinálni, és én attól 100%, hogy jobban kifeküdtem volna... Érdekes, hogy a szereplők közül csupán egy tűnik élőnek. Méghozzá a Barry Keoghan által istentelenül jól játszott kiismerhetetlen, ősi, mélyre gyökerező erővel támadó rosszakaró (gonosz?). A hideg rázott tőle. (Az ég mentsen az ilyen emberektől!) Mindenki más egy kiemelni szándékozott tulajdonság felagyítása köré épített karikatúra. Érdekes szembeállítás. A filmkészítés minden oldaláról vizslatva izgalmas projekt, és fontosnak is tartom, hogy ilyen filmek készüljenek, de őszintén ezt sem tudtam szeretni, mert nagyon idegen.   7/10



Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése