Mean Creek

A harag sodrása
Jacob Estes (2004)

Kiváló példa arra, hogy nem a körítés a legfontosabb egy filmben, illetve, hogy attól függetlenül is lehet marandó élményt produkálni. Mert erről a filmről bizony messziről süt a középszerűség. A fényképezés minősége, a zene, a színészek karizmája és játéka, a történet sablonossága és fordulatai mind-mind teljesen átlagosak vagy gyengécskék. Viszont helyette morálisan teljesen kiegyensúlyozott, minden szereplő hiteles, érthető és átélhető, a cselekmény mentes a túlzásoktól, nem zavar be semmi a képbe, helyén van a szíve, érdekes kérdéseket vet fel, jól fogja meg mondanivaló lényegét és nem enged a tényleg olcsó húzások csábításának. Komplexek és kikezdhetetlenek a szerepők közti kapcsolatok, és ez mindennél fontosabb. Harapni lehet a fojtogató hangulatot, ami a tragédia után telepszik rájuk. Brrr, most is beleborzongok. De az addig okosan felépített, lassan érlelődő feszültség, a vívódásuk és a ritka nagy súllyal megérkező indulat, ami a mesteri megalapozója ennek. Nagyon jó írás alapján készülhetett, mert végig erős kézben volt tartva minden fontos tényező. Vitaindítónak és tanulmányi anyagnak is szuper lehetne. Nem könnyű darab, de nagyon élet-szagú és hatásos.   8/10