Meteo
Monory M. András (1990)
Hángérien kultfilm visited by me vol. X.
A vizuális koncepció kidolgozójának, a díszleteseknek és akik a helyszíneken dolgoztak, minden elismerésemet odaadom. Sajnos a stáb többi részének nem is marad belőle. Az említettek a film megmentői, ha lehet ezt így mondani. Mert összességében ez egy igen kusza és értelmetlen film, viszont roppant izgalmas időben készült és ennek megfelelően nagyon invenciózus oldalai vannak.
Kiváló ötlet például, hogy megközelítőleg semmit nem tudunk meg arról, hogy mikor, hol játszódik és mik a történelmi állások. Ez mindig sokkal inspirálóbb, mint az agyonmagyarázott disz- vagy utópiák. Viszont egyből ott az ellenpont, hogy tényleg semmit nem tudunk meg semmiről és senkiről, főleg nem arról, hogy a szereplőket mi hajtja vagy egyáltalán azt, hogy mik a tétek. Ha már itt tartunk: Az azonosulásra teremtett, különcnek tervezett Eckermanból csak az agyalágyultságát érezni ki (totál mellé lőttek). Mellette a két idióta meg teljes mértékben elviselhetetlen figurák. Összevissza zagyválnak és csaponganak. De jobban belegondolva, gyakorlatilag egy normálisan viselkedő ember sincs a filmben. Nem értelmezhetőek a cselekedeteik és a rémesen gagyik a szövegeik. Színészileg így kb. értékelhetetlen, a beleélés esélye zérus. Gondolom valami furcsa elrugaszkodottat akartak, csak inkább kiakasztó hülyeség lett a vége.
– Az aláfestő zene hangulatos, a partyban szóló, fontosnak szánt jelenetben viszont instant csap át vészes gagyiságba. Kontrasztos.
– Az álomjelenetek visszataszítóak és értelmetlenek, ráadásul nagyon sok idő megy el velük.
Pontozni szinte értelmetlen. Érdekességnek kiváló, modern, kiforrott dramaturgiához szokott szemmel vizsgálva viszont rémes. A magyar filmezés akkori állapotát azt hiszem elég jól reprezentálja. 3/10
Hángérien kultfilm visited by me vol. X.
A vizuális koncepció kidolgozójának, a díszleteseknek és akik a helyszíneken dolgoztak, minden elismerésemet odaadom. Sajnos a stáb többi részének nem is marad belőle. Az említettek a film megmentői, ha lehet ezt így mondani. Mert összességében ez egy igen kusza és értelmetlen film, viszont roppant izgalmas időben készült és ennek megfelelően nagyon invenciózus oldalai vannak.
Kiváló ötlet például, hogy megközelítőleg semmit nem tudunk meg arról, hogy mikor, hol játszódik és mik a történelmi állások. Ez mindig sokkal inspirálóbb, mint az agyonmagyarázott disz- vagy utópiák. Viszont egyből ott az ellenpont, hogy tényleg semmit nem tudunk meg semmiről és senkiről, főleg nem arról, hogy a szereplőket mi hajtja vagy egyáltalán azt, hogy mik a tétek. Ha már itt tartunk: Az azonosulásra teremtett, különcnek tervezett Eckermanból csak az agyalágyultságát érezni ki (totál mellé lőttek). Mellette a két idióta meg teljes mértékben elviselhetetlen figurák. Összevissza zagyválnak és csaponganak. De jobban belegondolva, gyakorlatilag egy normálisan viselkedő ember sincs a filmben. Nem értelmezhetőek a cselekedeteik és a rémesen gagyik a szövegeik. Színészileg így kb. értékelhetetlen, a beleélés esélye zérus. Gondolom valami furcsa elrugaszkodottat akartak, csak inkább kiakasztó hülyeség lett a vége.
– Az aláfestő zene hangulatos, a partyban szóló, fontosnak szánt jelenetben viszont instant csap át vészes gagyiságba. Kontrasztos.
– Az álomjelenetek visszataszítóak és értelmetlenek, ráadásul nagyon sok idő megy el velük.
Pontozni szinte értelmetlen. Érdekességnek kiváló, modern, kiforrott dramaturgiához szokott szemmel vizsgálva viszont rémes. A magyar filmezés akkori állapotát azt hiszem elég jól reprezentálja. 3/10
Megjegyzések
Megjegyzés küldése