Once Upon a Time... in Hollywood
Volt egyszer egy... Hollywood
Quentin Tarantino (2019)
Esküszöm Tarantino következő filmje már csak expozícióból fog állni és sose lesz vége. Csekkolni kellet volna az órát, mikor lép a forgatókönyv a tettek mezejére, de érzésre olyan két óra játékidő környékén lehet. De nincs is ezzel baj, mert irtó élvezetesen csinálja. Elképesztő részletességgel ábrázolja a kort, harapni lehet a hangulatot. Oda vágyódik az ember. Én komolyan mondom, ennél autentikusabbnak ható klasszik hollywoodot és hippi korszakot még nem láttam... Szinte a semmiről szól, de nem lehet belekötni. Monoton, de végig építkezés folyik. Hosszasan elkalandozgat, de mindig élvezetesen. Mindig hagy időt a szegmensek kifejtésére, és hiába tűnik céltalannak, ha végül mégis kilyukad valahová. Nyilván túl hosszú és túl ráérős, ezt fel lehet róni akár hibának is ha úgy tetszik, de ember legyen a talpán aki kiválasztja, hogy melyik részt kéne elvenni belőle. A végén meg azért eléggé megjön a kárpótlás érte.
Ütött, kopott coupé cabrio (Volkswagen Karmann-Ghia). Indítás után odalépni neki, kit érdekel ha generáloztatni kell. Füstöl, mintha muszáj lenne, a gumit sem kell kímélni. Egy más világ volt ez még. Egy szép, gondtalan világ. Klímakatasztrófa, folyamatos pénzügyi válság még csak a közelben sincsenek. A föld szebbik felén élik a finom, hedonista életüket (amire az egész világ áhítozik), ezek a nímandok meg belerondítanak. Szinte látom ahogy kipattan a szikra Quentin fejében, hogy mégis, hogy a kurva életbe képzelik ezt?! És tényleg! Erre lett felépítve a film, és átírt történelem még soha nem volt ennél kielégítőbb. Minek léteznek gonosz, rosszindulatú emberek egyáltalán?! Miért változott meg a világ ennyire? Miért nem jöhet ez már vissza többet soha? Elvágyódás, nosztalgia, gondolatébresztés. Minden a helyén, mesteri munka... A legjobban most a konstans színvonalat, a hibák hiányát értékelem Tarantinóban. Nagy kár lesz, ha nem fog már filmezni. 8/10
+ Elég poén a női lábakkal való trollkodás.
+ Brad Pitt és Margot Robbie, mint jelenségek, mint a korszellem reprezentációja, mint ideálok, mint kívánatos emberek, mint szexszimbólumok, egyszerűen tökéletesek.
Quentin Tarantino (2019)
Esküszöm Tarantino következő filmje már csak expozícióból fog állni és sose lesz vége. Csekkolni kellet volna az órát, mikor lép a forgatókönyv a tettek mezejére, de érzésre olyan két óra játékidő környékén lehet. De nincs is ezzel baj, mert irtó élvezetesen csinálja. Elképesztő részletességgel ábrázolja a kort, harapni lehet a hangulatot. Oda vágyódik az ember. Én komolyan mondom, ennél autentikusabbnak ható klasszik hollywoodot és hippi korszakot még nem láttam... Szinte a semmiről szól, de nem lehet belekötni. Monoton, de végig építkezés folyik. Hosszasan elkalandozgat, de mindig élvezetesen. Mindig hagy időt a szegmensek kifejtésére, és hiába tűnik céltalannak, ha végül mégis kilyukad valahová. Nyilván túl hosszú és túl ráérős, ezt fel lehet róni akár hibának is ha úgy tetszik, de ember legyen a talpán aki kiválasztja, hogy melyik részt kéne elvenni belőle. A végén meg azért eléggé megjön a kárpótlás érte.
Ütött, kopott coupé cabrio (Volkswagen Karmann-Ghia). Indítás után odalépni neki, kit érdekel ha generáloztatni kell. Füstöl, mintha muszáj lenne, a gumit sem kell kímélni. Egy más világ volt ez még. Egy szép, gondtalan világ. Klímakatasztrófa, folyamatos pénzügyi válság még csak a közelben sincsenek. A föld szebbik felén élik a finom, hedonista életüket (amire az egész világ áhítozik), ezek a nímandok meg belerondítanak. Szinte látom ahogy kipattan a szikra Quentin fejében, hogy mégis, hogy a kurva életbe képzelik ezt?! És tényleg! Erre lett felépítve a film, és átírt történelem még soha nem volt ennél kielégítőbb. Minek léteznek gonosz, rosszindulatú emberek egyáltalán?! Miért változott meg a világ ennyire? Miért nem jöhet ez már vissza többet soha? Elvágyódás, nosztalgia, gondolatébresztés. Minden a helyén, mesteri munka... A legjobban most a konstans színvonalat, a hibák hiányát értékelem Tarantinóban. Nagy kár lesz, ha nem fog már filmezni. 8/10
+ Elég poén a női lábakkal való trollkodás.
+ Brad Pitt és Margot Robbie, mint jelenségek, mint a korszellem reprezentációja, mint ideálok, mint kívánatos emberek, mint szexszimbólumok, egyszerűen tökéletesek.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése