The Sleepwalker

Mona Fastvold (2014)

Mindig mondom, hogy egy film befogadásának eredményét akár egyetlen tényezőre is le lehet redukálni: hogy elhiszed e látottakat. Mert ennél a furcsaságnál mondjuk nagyon nehéz lenne összefoglalni, hogy mit is gondolok a történtekről, mégis kérdés nélkül elhiszem neki. Már a Yo La Tengo által aláfestett partyhangulat jelenetért is megéri megnézni, ezért külön szívecske jár (bármeddig elnézném), mert tök jól reprezentálja az egész film esszenciáját. Tudod, hogy valami nem stimmel, de nem tudod, hogy mi az. Aztán meg történnek durva dolgok, és végül ott vagy hagyva a semmi közepén, hogy töprengj rajta. Szuper érdekes karakterei vannak, akikről alig tudunk meg valamit, de a kapcsolataik annyira magával ragadóan izgalmasak, hogy egy átlag párkapcsolati film csak álmodozhat ilyesmiről. Priceless élmény, elég messze a filmes konvencióktól, de teljesen átélhető élethelyzetekkel... Újra megerősödtem abban a hitemben, hogy minél több köze van Brady Corbet-nek (nak?) egy film elkészültéhez, annál nagyobb esély van arra, hogy tetsszen.   8/10