The Dark Knight Rises
A sötét lovag: Felemelkedés
Christopher Nolan (2012)
Olvasva a rengeteg kritikát és beszámolót, kicsit mulatságosnak tartom a pontozások eredményeit. A fenébe a sok szöveggel, hát mindenki erre kíváncsi! Ha alacsonyabban pontoz a többinél, akkor arra büszke, ha jobbnak látta a többségnél, akkor meg arra. Szóval érzem a hangvételből a csalódottságot, hebegnek-habognak a rajongók, de a végén azért csak adnak neki egy 7-9/10-ig terjedő pontszámot. Mire föl? Teszem fel a kérdést.
Az én értékelésemben a 7/10 mellett ez áll: "Nagyon jó. Többször fogyasztható. Kulturális jelentőséggel bír." Az utolsó mondaton a hangsúly. Méghozzá azért, mert ez egy végtelenül biztonsági munka. Az első két részhez semmilyen tekintetben nem tesz hozzá pluszt. Csupán lezárja a történetet és azt is elég középszerűen. Érzésem szerint kicsit sok volt a három rész Nolannek, elfogyott a lelkesedése. Természetesen van annyira jó, hogy nem rontja el a filmet, de tényleges pozitívumot nem tudnék kiemelni. Egyedül az egyensúlyt, az atmoszférát amit most is remekül eltalált. Sokakkal ellentétben én nem érzem elnyújtottnak a két és fél órát. Sőt, a sok karakter miatt nem volt idő mindet rendesen kibontani.
A történetnek viszont elég komoly hibái vannak, amiket Æonflux gondolatrabló módon össze is szedett csodásan, úgyhogy már csak pár gondolatot fűznék hozzá (innentől az utolsó bekezésig spoileres):
- Az egyik Alfréd kérdése. Kérem jelentkezzen az az ember, aki látja csöppnyi értelmét annak, hogy a film végén úgy tesznek mintha távoli ismerősök lennének és élnek tovább mintha mi sem történt volna.
- Aztán ott van a rendőrök és a huligánok összecsapása idején az Ork hadsereg problémája. Hallani folyamatosan lehet őket, de egyszer se kerülnek a képbe. Ez persze több kérdést is fölvet, de a legfontosabb, hogy hogy kerülnek oda, ha már egyszer kiírtották őket a Gyűrűk urában?! Ja megvan a megoldás. Bocs. :D
- A monológokkal persze még most sem vagyok kibékülve. A legjobb példa, amikor Miranda Tate éppen lelepleziNazgûl Talia Al Gul voltát, és egy másodpercen belül már tolja is a magyarázó beszédet percekig. Ez az amerikai filmek idióta sajátossága és roppantul ki tud zökkenteni.
Lenne még, de azt hiszem elég, mert ennyiből már rég kiderültek az érzéseim a produkcióval kapcsolatban. Nem hiszem, hogy sokan megbánnák ha megnézik, de valljuk be: ez is csak egy újabb agyonhypeolt halivúdi termék. Részemről simán kihagyható lett volna, úgyhogy inkább várom Nolan új, képregényeket nélkülöző filmjét. Hátha. 6/10
Christopher Nolan (2012)
Olvasva a rengeteg kritikát és beszámolót, kicsit mulatságosnak tartom a pontozások eredményeit. A fenébe a sok szöveggel, hát mindenki erre kíváncsi! Ha alacsonyabban pontoz a többinél, akkor arra büszke, ha jobbnak látta a többségnél, akkor meg arra. Szóval érzem a hangvételből a csalódottságot, hebegnek-habognak a rajongók, de a végén azért csak adnak neki egy 7-9/10-ig terjedő pontszámot. Mire föl? Teszem fel a kérdést.
Az én értékelésemben a 7/10 mellett ez áll: "Nagyon jó. Többször fogyasztható. Kulturális jelentőséggel bír." Az utolsó mondaton a hangsúly. Méghozzá azért, mert ez egy végtelenül biztonsági munka. Az első két részhez semmilyen tekintetben nem tesz hozzá pluszt. Csupán lezárja a történetet és azt is elég középszerűen. Érzésem szerint kicsit sok volt a három rész Nolannek, elfogyott a lelkesedése. Természetesen van annyira jó, hogy nem rontja el a filmet, de tényleges pozitívumot nem tudnék kiemelni. Egyedül az egyensúlyt, az atmoszférát amit most is remekül eltalált. Sokakkal ellentétben én nem érzem elnyújtottnak a két és fél órát. Sőt, a sok karakter miatt nem volt idő mindet rendesen kibontani.
A történetnek viszont elég komoly hibái vannak, amiket Æonflux gondolatrabló módon össze is szedett csodásan, úgyhogy már csak pár gondolatot fűznék hozzá (innentől az utolsó bekezésig spoileres):
- Az egyik Alfréd kérdése. Kérem jelentkezzen az az ember, aki látja csöppnyi értelmét annak, hogy a film végén úgy tesznek mintha távoli ismerősök lennének és élnek tovább mintha mi sem történt volna.
- Aztán ott van a rendőrök és a huligánok összecsapása idején az Ork hadsereg problémája. Hallani folyamatosan lehet őket, de egyszer se kerülnek a képbe. Ez persze több kérdést is fölvet, de a legfontosabb, hogy hogy kerülnek oda, ha már egyszer kiírtották őket a Gyűrűk urában?! Ja megvan a megoldás. Bocs. :D
- A monológokkal persze még most sem vagyok kibékülve. A legjobb példa, amikor Miranda Tate éppen leleplezi
Lenne még, de azt hiszem elég, mert ennyiből már rég kiderültek az érzéseim a produkcióval kapcsolatban. Nem hiszem, hogy sokan megbánnák ha megnézik, de valljuk be: ez is csak egy újabb agyonhypeolt halivúdi termék. Részemről simán kihagyható lett volna, úgyhogy inkább várom Nolan új, képregényeket nélkülöző filmjét. Hátha. 6/10
Megjegyzések
Megjegyzés küldése