The Brood

Porontyok
David Cronenberg (1979)

A Scanners (1981) és a Videodrome (1983) után az fogalmazódott meg bennem, hogy a korai Cronenberg - szentségtörés vagy sem - nem kifejezetten jó rendező. Legalábbis minőségben erősen hullámzó. Már ha korainak lehet még mondani az 1979-es művét, hiszen készültekor is már bő egy évtizede rendezgetett ezt-azt. Az persze azóta kiderült, hogy tud ő egységes filmet kovácsolni (The Fly) és akár vágásban is brillírozni (Eastern Promises), de az új filmjei közé is becsusszan egy-egy nagyobb furcsaság.


A Porontyok szintén érdekes eset, mert elemeiben vannak kifejezetten pozitívak is. Például Oliver Reed suttogó, természetfelettien öntudatos és magabiztos beszéde a frászt hozza az emberre, de a végére kissé értelmezhetetlenné válik a karaktere. Vagy a film végi mindfuck szülés, meg alapvetően az egész lényes oldal igencsak perverz és vad képtelenség, pozitív értelemben. Viszont a hozzá tartozó akció ügyetlenül van vágva, illetve a történet kifutása is elég semmilyen. Hidegen hagy, mert olyan nyilvánvaló benne minden. További gondjaim: a főszereplő fapofa, a zene túlzó és hivalkodó.

Cronenberg elképesztő dolgokat talál ki, de ahhoz, hogy egy egész filmet feltöltsön vele, sajnos egy kicsit kevés, nem tudja egyben tartani. (A Videodrome például egyértelműen jobb ezen a téren.) Az előadás stílusa túl konvencionális ahhoz, hogy a hiányosságokat elfedje, szürreálisabban sokkal nagyobbat ütött volna.   5/10

Megjegyzések