Ah-ga-ssi
A szobalány (The Handmaiden)
Chan-wook Park (2016)
Ez az év elég jó év a koreai filmezésnek. Rengetegen felfigyeltek rájuk az új sikereknek köszönhetően, és ez szerencsére szakmai szemmel sem nevezhető érdemtelennek. Chan-wook Park persze öreg motoros már, tapasztalt rendező. Én nem vagyok rajongója, de ahogy ebben a filmben is bizonyítja, el kell ismerni a munkásságát. A történet pazar, a forgatókönyvre való adaptálása pedig egyenesen briliáns. Szerkezete indokolttá teszi a hosszú játékidőt és magában hordozza, hogy végig érdekes legyen. Hovatovább, a következetessége is tanítani való. Mindemellett a kidolgozottsága is igen impozáns. Csodálatosak a helyszínek, a kosztümök, a beállítások, bár a fényképezésnél azért kicsit szúrja a szememet a hullámzó fekete-szint. (Ejnyebejnye!)
Hogy mégsem tetszik jobban, az teljes mértékben szubjektív okra vezethető vissza. Hiszen más ok egyébként sem lehetne; a megvalósítás és a történet hibátlan. Szóval a bökkenő az, hogy nem igazán tetszik a hangvétel. (Szegény én.) Állítom, hogy ez a film csak 100%-ig komolyan véve lehetne lehengerlő. A használt humor gyerekes, kövezzenek a népek, de szerintem alacsony színvonalú is, és sajnos abszolút nem passzol a témához (pl. a film végi szexgolyós kikacsintás milyen már). Egyébként ilyesfajta okból kifolyólag nem szeretem az Oldboyt sem. Hát ez van, nincs ezen mit cifrítani. Ugyanakkor ennek tudatában is bátorítanék mindenkit a megtekintésre, mert akárhogy is nézzük, kötelező darab. 7/10
+ A sokadik példa, úgyhogy lassan általánosan ki lehet jelenteni: a koreaiak, a hollywoodiakkal szemben, indokoltan forgatnak hosszú játékidőt felölelő filmeket.
Chan-wook Park (2016)
Ez az év elég jó év a koreai filmezésnek. Rengetegen felfigyeltek rájuk az új sikereknek köszönhetően, és ez szerencsére szakmai szemmel sem nevezhető érdemtelennek. Chan-wook Park persze öreg motoros már, tapasztalt rendező. Én nem vagyok rajongója, de ahogy ebben a filmben is bizonyítja, el kell ismerni a munkásságát. A történet pazar, a forgatókönyvre való adaptálása pedig egyenesen briliáns. Szerkezete indokolttá teszi a hosszú játékidőt és magában hordozza, hogy végig érdekes legyen. Hovatovább, a következetessége is tanítani való. Mindemellett a kidolgozottsága is igen impozáns. Csodálatosak a helyszínek, a kosztümök, a beállítások, bár a fényképezésnél azért kicsit szúrja a szememet a hullámzó fekete-szint. (Ejnyebejnye!)
Hogy mégsem tetszik jobban, az teljes mértékben szubjektív okra vezethető vissza. Hiszen más ok egyébként sem lehetne; a megvalósítás és a történet hibátlan. Szóval a bökkenő az, hogy nem igazán tetszik a hangvétel. (Szegény én.) Állítom, hogy ez a film csak 100%-ig komolyan véve lehetne lehengerlő. A használt humor gyerekes, kövezzenek a népek, de szerintem alacsony színvonalú is, és sajnos abszolút nem passzol a témához (pl. a film végi szexgolyós kikacsintás milyen már). Egyébként ilyesfajta okból kifolyólag nem szeretem az Oldboyt sem. Hát ez van, nincs ezen mit cifrítani. Ugyanakkor ennek tudatában is bátorítanék mindenkit a megtekintésre, mert akárhogy is nézzük, kötelező darab. 7/10
+ A sokadik példa, úgyhogy lassan általánosan ki lehet jelenteni: a koreaiak, a hollywoodiakkal szemben, indokoltan forgatnak hosszú játékidőt felölelő filmeket.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése