Sing Street
John Carney (2016)
Cukiság, kínos cukiság, szocializálódási konfrontálódások, meghatódás, még több cukiság, küzdelemnek tűnő eleve elrendelt felemelkedés, majd a pozitív szemlélet, a bátorság, a kiállás diadala. As usual. Részenként jól is működik, csak minden túl könnyen történik meg. Pontosabban minden pont úgy történik meg, ahogy mindig meg szokott történni a filmeken. Nincs valódi, érezhető súlya a cselekedeteknek, mert előre érezni, hogy nem lesz komoly dráma és konfliktus, illetve csupán olyan nehézségek gyötrik a főszereplő előrehaladását, amikről előre tudni lehet, hogy milyen irányba vezetnek. Nehéz élet a filmkedvelő élete.
A számok most már szokványosnak mondhatóan, John Carney-san egyhangúak és közepesek. Én azt mondom, inkább írtak volna két jó számot mint nyolc ugyanolyat, de mindegy. A Once-hoz képest persze ez már így is egy vérprofi munka, csak a lelkét keresem épp emiatt hiábavalóan. Megfelelési kényszerből írták ilyen simulékonyra és ismerősre, ezt sajnos nagyon lehet érezni. Minden egyes jelenetből a szándék sugárzik és nem az, amire tulajdonképpen szolgált volna. Nade, félre a károgással. Végtére is ez egy könnyed, pozitív hangvételű, jó szándékú, cuki kis film, tele rokonszenves fiatallal és bizony bőven megéri az idejét kikapcsolódásnak a hétköznapokból. Újrázni azért nem fogom. Tuti. 7/10
Cukiság, kínos cukiság, szocializálódási konfrontálódások, meghatódás, még több cukiság, küzdelemnek tűnő eleve elrendelt felemelkedés, majd a pozitív szemlélet, a bátorság, a kiállás diadala. As usual. Részenként jól is működik, csak minden túl könnyen történik meg. Pontosabban minden pont úgy történik meg, ahogy mindig meg szokott történni a filmeken. Nincs valódi, érezhető súlya a cselekedeteknek, mert előre érezni, hogy nem lesz komoly dráma és konfliktus, illetve csupán olyan nehézségek gyötrik a főszereplő előrehaladását, amikről előre tudni lehet, hogy milyen irányba vezetnek. Nehéz élet a filmkedvelő élete.
A számok most már szokványosnak mondhatóan, John Carney-san egyhangúak és közepesek. Én azt mondom, inkább írtak volna két jó számot mint nyolc ugyanolyat, de mindegy. A Once-hoz képest persze ez már így is egy vérprofi munka, csak a lelkét keresem épp emiatt hiábavalóan. Megfelelési kényszerből írták ilyen simulékonyra és ismerősre, ezt sajnos nagyon lehet érezni. Minden egyes jelenetből a szándék sugárzik és nem az, amire tulajdonképpen szolgált volna. Nade, félre a károgással. Végtére is ez egy könnyed, pozitív hangvételű, jó szándékú, cuki kis film, tele rokonszenves fiatallal és bizony bőven megéri az idejét kikapcsolódásnak a hétköznapokból. Újrázni azért nem fogom. Tuti. 7/10
Megjegyzések
Megjegyzés küldése