Okja
Bong Joon Ho (2017)
Joon-ho Bong, Bong Joon-ho, Bong-ho Joon, Joon Bong-ho vagy akárhogy is kell magyarul írni (nagyon vicces vagyok tudom, Bong Joon Ho-nak kell írni), 100%-osan kimeríti az izgalmas rendező fogalmát. Dekonstruál és úgy rak össze zsánerfilmeket a saját szájíze szerint, hogy az alap sztorit illetően majdnem ugyanazt látjuk, de a végeredmény mégis összetéveszthetetlenül más. Ehhez elég sokat tesz hozzá, hogy koreai. A koreai filmvilág arra nevelte, hogy merjen szabadon gondolkodni, hogy merjen bátran játszani a stílusokkal, hogy ne féljen nevetségessé tenni konvenciókat és így tovább. Korea egy nagyon jó hely a filmesek számára. (Nem csak számukra.)
Ha távolról nézem, ez egy hollywoodi recept alapján készült, felnőtteknek szóló mese. Megvan minden szokásos fordulópont és ismerősek a karakterek kiindulópoontjai is. Csak ez nem fullad unalomba és nem érezni sablonosnak vagy agyatlannak, mert minden fontos részlet, amitől működni tud egy film, szépen meg lett írva. A mélyen tisztelt író-rendező úr, tulajdonképpen egy omladozó vázszerkezetre építi fel az ámulatba ejtő palotáját. Egy egységes világképet ad, nem lóg ki belőle semmi. Vad történet, eszement figurákkal, de mindent el lehet hinni neki, mert minden kis szereplőnek háttere és mélysége van, a motivációik alapján cselekednek és mindez egyensúlyban van a történet egészével is.
Mindezek előtt pedig, elsősorban azért roppant érdekes néznivaló, mert nem fél newcomerként ajtóstul rontani a föld jövőjével foglalkozók nem létező házába, hogy kérdéseket záporozzon rájuk, majd hirtelen felkerekedjen és kiviharozzon. Annak tudatában teszi ezt kényelmesen, hogy tudja, hogy nem kell válaszolni rájuk, mert azt is tudja, hogy a válaszok egyszerűen nem léteznek. Nem akar oktatni, csak gondolkodó emberként viselkedik, teszi a feladatát. És filmrendezőként makulátlanul el is látja, hiszen gondolatot ébreszt és közben szórakoztat is. Mi kellhet ennél több? 7/10
– Hibának egyébként az sorolható be, hogy talán az anyaghoz mérten kicsit hosszú a játékidő, illetve a látványt szolgáló és cuki részek nem kifejezetten hatásosak.
Joon-ho Bong, Bong Joon-ho, Bong-ho Joon, Joon Bong-ho vagy akárhogy is kell magyarul írni (nagyon vicces vagyok tudom, Bong Joon Ho-nak kell írni), 100%-osan kimeríti az izgalmas rendező fogalmát. Dekonstruál és úgy rak össze zsánerfilmeket a saját szájíze szerint, hogy az alap sztorit illetően majdnem ugyanazt látjuk, de a végeredmény mégis összetéveszthetetlenül más. Ehhez elég sokat tesz hozzá, hogy koreai. A koreai filmvilág arra nevelte, hogy merjen szabadon gondolkodni, hogy merjen bátran játszani a stílusokkal, hogy ne féljen nevetségessé tenni konvenciókat és így tovább. Korea egy nagyon jó hely a filmesek számára. (Nem csak számukra.)
Ha távolról nézem, ez egy hollywoodi recept alapján készült, felnőtteknek szóló mese. Megvan minden szokásos fordulópont és ismerősek a karakterek kiindulópoontjai is. Csak ez nem fullad unalomba és nem érezni sablonosnak vagy agyatlannak, mert minden fontos részlet, amitől működni tud egy film, szépen meg lett írva. A mélyen tisztelt író-rendező úr, tulajdonképpen egy omladozó vázszerkezetre építi fel az ámulatba ejtő palotáját. Egy egységes világképet ad, nem lóg ki belőle semmi. Vad történet, eszement figurákkal, de mindent el lehet hinni neki, mert minden kis szereplőnek háttere és mélysége van, a motivációik alapján cselekednek és mindez egyensúlyban van a történet egészével is.
Mindezek előtt pedig, elsősorban azért roppant érdekes néznivaló, mert nem fél newcomerként ajtóstul rontani a föld jövőjével foglalkozók nem létező házába, hogy kérdéseket záporozzon rájuk, majd hirtelen felkerekedjen és kiviharozzon. Annak tudatában teszi ezt kényelmesen, hogy tudja, hogy nem kell válaszolni rájuk, mert azt is tudja, hogy a válaszok egyszerűen nem léteznek. Nem akar oktatni, csak gondolkodó emberként viselkedik, teszi a feladatát. És filmrendezőként makulátlanul el is látja, hiszen gondolatot ébreszt és közben szórakoztat is. Mi kellhet ennél több? 7/10
– Hibának egyébként az sorolható be, hogy talán az anyaghoz mérten kicsit hosszú a játékidő, illetve a látványt szolgáló és cuki részek nem kifejezetten hatásosak.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése