22 July
Paul Greengrass (2018)
Elég király, hogy mostanában jut idő filmet nézni, de megírni a naplóbejegyzéseket meg rohadtul nem, mert így tényleg csak a lényeget tudom feljegyezni, a többi simán kiesik a fejemből. A másik fontos információ, ami szintén a professzionális hozzáállásomról tesz tanubizonyságot, az az, hogy egészen a megtekintés előtti percekig azt hittem, hogy ez a másik film, amit Erik Poppe rendezett. Egész egyszerűen nem tudtam, hogy kettő van!
Rátérvén a lényegre, nem vagyok lenyűgözve. Hosszasan végigkövetjük Breivik előkészületeit, amiről fingunk nincs, hogy tényleg így történtek e. Like, tényleg ilyen fapofa és "profi" volt e. Persze Anders Danielsen Lie kiválóan hozza azt a Breiviket, akit a tv-ből ismerünk, ezzel nincs gond. Csak valahogy mégis végig ott motoszkált bennem a gondolat, hogy mi van ha mégsem így történt. Mi van akkor, ha tök idegesen kapkodott vagy éppen magában beszélt az előkészületek alatt? Zavar ez a bizonytalanság. (Ami lehet csupán az én felkészületlenségem hibája is.)
A borzalmakat Greengrass gyorsan lezavarja, egy kis személyes szállal, hogy drámai hatás is legyen, de elsősorban inkább az ordít róla, hogy a költségvetés rettentő szűkös volt. A játékidő javában tárgyalótermi és rekreációs eseményekkel drámázgatunk, bőőőőőőőő lére eresztve. Hatásos a végső szembesítés, de az előtte zajló események 90%-ra nem emlékszem. Összességében a nincs elrontva típusú filmek közé sorolnám. Nincs benne semmi bénaság, érthető, rendben van, korrekt. Na de ebből az alapanyagből... 6/10
Elég király, hogy mostanában jut idő filmet nézni, de megírni a naplóbejegyzéseket meg rohadtul nem, mert így tényleg csak a lényeget tudom feljegyezni, a többi simán kiesik a fejemből. A másik fontos információ, ami szintén a professzionális hozzáállásomról tesz tanubizonyságot, az az, hogy egészen a megtekintés előtti percekig azt hittem, hogy ez a másik film, amit Erik Poppe rendezett. Egész egyszerűen nem tudtam, hogy kettő van!
Rátérvén a lényegre, nem vagyok lenyűgözve. Hosszasan végigkövetjük Breivik előkészületeit, amiről fingunk nincs, hogy tényleg így történtek e. Like, tényleg ilyen fapofa és "profi" volt e. Persze Anders Danielsen Lie kiválóan hozza azt a Breiviket, akit a tv-ből ismerünk, ezzel nincs gond. Csak valahogy mégis végig ott motoszkált bennem a gondolat, hogy mi van ha mégsem így történt. Mi van akkor, ha tök idegesen kapkodott vagy éppen magában beszélt az előkészületek alatt? Zavar ez a bizonytalanság. (Ami lehet csupán az én felkészületlenségem hibája is.)
A borzalmakat Greengrass gyorsan lezavarja, egy kis személyes szállal, hogy drámai hatás is legyen, de elsősorban inkább az ordít róla, hogy a költségvetés rettentő szűkös volt. A játékidő javában tárgyalótermi és rekreációs eseményekkel drámázgatunk, bőőőőőőőő lére eresztve. Hatásos a végső szembesítés, de az előtte zajló események 90%-ra nem emlékszem. Összességében a nincs elrontva típusú filmek közé sorolnám. Nincs benne semmi bénaság, érthető, rendben van, korrekt. Na de ebből az alapanyagből... 6/10
Megjegyzések
Megjegyzés küldése