Prospect

Christopher Caldwell, Zeek Earl (2018)

Tök jó, hogy van egy sajátos képi világa, meg hangulata... ... [...] ... Meg minden... Áhh, a fene. Tökre nem kapott el. Halálra untam magam a lagymatag beszélgetések közben. Teljesen érdektelenek voltak számomra a figurák és valahogy nagyon nem tetszett a ritmusa sem. Pedig nem egy elvetélt próbálkozás ez. Biztos, hogy egy jobb pillanatban legalább közepesen érdekesnek tudnám nyilvánítani. Most viszont csak simán egy nagy közepes, mert nem tudtam mit kezdeni vele. A nagyság az mondjuk biztos, hogy nincs benne... Azt hiszem az a baj, hogy ezeknek a leegyszerűsített sci-fiknek annyira szűk lehetőségeik vannak az érdeklődés fenntartására, hogy egyszerűen nem engedhetik meg maguknak a nem szimpatikus karaktereket, a körítés elhanyagolását és a monoton párbeszédeket. A lecsupaszítás felerősíti a gyengébb írást, és én itt nagyon ezt érzem.    5/10

Megjegyzések