The Adventures of Tintin
Tintin kalandjai
Steven Spielberg (2011)
Igen, tudom. Minek kínzom magam, ha nem bírom Spielberget. Egyébként azért álltam neki, mert azt hittem gyerek kompatibilis lesz (és nem jutott eszembe jobb). Aztán gyorsan kiderült, hogy közel sem az. Ugyanis váratlanul erőszakos. Méghozzá feleslegesen. Nem lett volna nagy dolog elhagyni a vért és a rengeteg fegyvert, na de nem akarok beleszólni abba, amibe nincs értelme. Nyilván más volt a célközönség, mint amit szerettem volna...
De ahogy mondani szoktam: nem is ez legnagyobb gond. Az elején még egész érdekesen alakul a nyomozás, van íve és hangulata, tart valamerre. Aztán folyamatosan egyre rosszabb irányba halad. Talán a harmada felé válik végleg látvány-orientált akcióorgiává. Számomra teljesen értelmezhetetlen, hogy mit lehet ezen szeretni. Egyre meredekebb és képtelenebb hülyeségek zúdulnak ránk, a történet abszolút elsatnyad és a háttérbe szorul. Rémesen unalmasak ezek hosszú-hosszú csörték, a logikai bökkenők garmadájával pedig a saját pofonjaiért szalad a cselekmény, mintha muszáj lenne. Olyanok a jelenetek, mintha valamilyen megmagyarázhatatlan okból kifolyólag, minden leírt történeti elem köré költöttek volna teljesen felesleges toldalékokat. Meg kellene számolni, hogy hány perc megy el ugribugri cgi maszturbációra, de én megpróbálok inkább minél kevesebb időt és energiát beleölni ebbe a filmbe. A legjobb lenne inkább elfelejteni és eltitkolni a létezését. Hovatovább, nehogy már én vigyem tovább a hírét. (Sose értettem azokat, akik hosszasan tudnak gyűlölködni szar filmeken. Tweetelgetnek, videót csinálnak róla stb. Inkább minél kevesebb anyag legyen róla, a fene akar időt fordítani erre...) Ha az elején tudtam volna, hogy olyan siralmas szintre süllyed le, mint a végeláthatatlanul elnyújtott kalózos szegmens, azonnal abbahagytam volna. Céltalan, otromba butaság az egész. Rémes. 3/10
– A kapitány alkoholfüggőségét elég megkérdőjelezhető módon vicceli el.
Steven Spielberg (2011)
Igen, tudom. Minek kínzom magam, ha nem bírom Spielberget. Egyébként azért álltam neki, mert azt hittem gyerek kompatibilis lesz (és nem jutott eszembe jobb). Aztán gyorsan kiderült, hogy közel sem az. Ugyanis váratlanul erőszakos. Méghozzá feleslegesen. Nem lett volna nagy dolog elhagyni a vért és a rengeteg fegyvert, na de nem akarok beleszólni abba, amibe nincs értelme. Nyilván más volt a célközönség, mint amit szerettem volna...
De ahogy mondani szoktam: nem is ez legnagyobb gond. Az elején még egész érdekesen alakul a nyomozás, van íve és hangulata, tart valamerre. Aztán folyamatosan egyre rosszabb irányba halad. Talán a harmada felé válik végleg látvány-orientált akcióorgiává. Számomra teljesen értelmezhetetlen, hogy mit lehet ezen szeretni. Egyre meredekebb és képtelenebb hülyeségek zúdulnak ránk, a történet abszolút elsatnyad és a háttérbe szorul. Rémesen unalmasak ezek hosszú-hosszú csörték, a logikai bökkenők garmadájával pedig a saját pofonjaiért szalad a cselekmény, mintha muszáj lenne. Olyanok a jelenetek, mintha valamilyen megmagyarázhatatlan okból kifolyólag, minden leírt történeti elem köré költöttek volna teljesen felesleges toldalékokat. Meg kellene számolni, hogy hány perc megy el ugribugri cgi maszturbációra, de én megpróbálok inkább minél kevesebb időt és energiát beleölni ebbe a filmbe. A legjobb lenne inkább elfelejteni és eltitkolni a létezését. Hovatovább, nehogy már én vigyem tovább a hírét. (Sose értettem azokat, akik hosszasan tudnak gyűlölködni szar filmeken. Tweetelgetnek, videót csinálnak róla stb. Inkább minél kevesebb anyag legyen róla, a fene akar időt fordítani erre...) Ha az elején tudtam volna, hogy olyan siralmas szintre süllyed le, mint a végeláthatatlanul elnyújtott kalózos szegmens, azonnal abbahagytam volna. Céltalan, otromba butaság az egész. Rémes. 3/10
– A kapitány alkoholfüggőségét elég megkérdőjelezhető módon vicceli el.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése