Butcher, Baker, Nightmare Maker

(aka. Night Warning) (aka. The Evil Protege) (aka. Thrilled to Death)
William Asher (1981)

Az ember a sok csalódás és az élmények kajtatása során hajlamos elfelejtkezni arról, hogy nem csak a fejében élhet az - idővel megszépülő - kép a 80-as évek horrorjairól, hanem vannak példányok, melyek tényleg kiállják az idő próbáját és ma is ütőképesek és érvényesek tudnak lenni. A legszebb az, ha felnőtt fejjel, új élményként is fel tud villanyozni egy ilyen "kezdetleges" agymenés. Sajnos a legtöbbször nem így van. Na jó, mondok egy példát. Elsőnek mindig az Anguish jut eszembe. De mostantól ez a három négy című film is hivatkozási alap lesz számomra.

Ebben a régies előadásmódban, evvel a színjátszással igen furcsán meglepően hat, hogy totál átélhető az egész. Susan Tyrrell nagyon durva. Over the top, ám mégis aggasztóan freaky. Kiválóan lett prezentálva az átváltozása, nincsenek nagy ugrások, minden lépés érthető, logikus, túlzástól mentes. A fiatalok a másik oldalon teljesen természetesen reagálják le a szituációkat, mintha nem is egy majd 40 éves filmet néznék. Minden kortársa, és jóval későbbi slasherek állandó problémája ennek az egyensúlynak a hiánya... De persze mindeközben ez egy tök egyszerű, a szokásos dramaturgiára ráhúzott, műfaji tömegtermék. És mint ilyen, ennek minden báját és nyűgjét el kell viselni. Csak hát ilyen valószínűtlenül arányos és problémamentes verzióban talán még nem is láttam ilyet, szóval a nyűg kb. eszembe se jutott eddig. Nyilván nem egy mérföldkő, csak egy érthetetlen módon elfeledett, titkos kedvenc típus. Azt meg kell hagyni, tényleg elég agresszív módon durva. Nálam ez szintén pozitívum lett.   8/10