Soshite chichi ni naru

A fiam családja (Like Father, Like Son)

Hirokazu Koreeda (2013)

Koreeda mostanra nagyon belopta magát a szívembe. Bár jóval kevésbé szívderítő a témája, mint az Our Little Sisternek, de itt is instant rá tudtam kapcsolódni az élményre. Kb. 10 perc telt el, mire megfogalmazódott bennem, hogy mély törődést érzek ezért a családért. Nagyon finom pillanatokkal, átgondoltan, visszafogottan operál. Iszonyúan hatásos a világnézetek szembeállítása. 100 rendezőből 99 biztosan túl nyilvánvalóvá tette volna a mondanivalóját vagy nem lett volna képes ilyen messze elmenni. De hogy ilyen elegáns nem lett volna, na az végképp tuti... Akárhogy is, a helyzet az, hogy nagyon fáj erről a filmről beszélni. Úgyhogy inkább gyorsan be is fejezem. Képtelen lennék bármibe belekötni. Annyira kerek, esszenciális egész, hogy hiába próbálna meg az ember hozzáadni, biztos inkább csak elvenni tudna tőle. Ezt látni kell, mert ha valami, hát ez magáért beszél. Borzalmasan kevés vagyok hozzá, hogy szavakba öntsem mennyit adott nekem.   9/10

+ Feltűnősködés nélküli a fényképezés, de azonnal leugrik a képről, hogy filmre vették fel. Gyönyörűen éles és erősen kontrasztos a kép. Minimálisan zajos csak, egészen modern hatású, szinte jellegtelen, ám mégis öröm ránézni. Fantasztikus a fekete.