Beasts of No Nation

Cary Joji Fukunaga (2015)

Fukunaga túl nehéz feladatra vállalkozott. Komoly, nagyívű, mély akart lenni, ám helyette unalmas, hosszú és közhelyes lett. Az elején csak rossz előjelnek tekintettem, amikor megszólalt a gyűlöletes narrátor, de nem is ez az, ami annyira lerontaná az élményt. Közbevetve megjegyzem, hogy a megvalósítás minden szinten profi, a zene kb. annyira, hogy szinte észre se lehet venni...

Szóval ez az a típusú film, amit megnézünk, elszörnyülködünk, együtt érzünk velük, aztán csendben megállapítjuk, hogy nekünk mennyivel jobb a viszonylagos nyugalomban és megyünk tovább. Belőlem konkrétan a nézése közben sem váltott ki szinte semmilyen érzelmet (én, mint az érzéketlenség megtestesítője), csupán intellektuálisan tudom elismerni. Semmit nem vállal fel, hogy közelebb hozza ezeket a távolinak tűnő embereket, ezt a világot, ami ilyen messziről teljesen súlytalanná válik. Rengeteg borzalom van a világban, most ezt a szegletét is kicsit jobban megismertük, de ezáltal sajnos se nekünk, se nekik nem lesz jobb. Egy cseppet sem. Hát nem gondoltam, hogy ezt a filmet ennyivel el lehet majd intézni. Csalódás, de persze ez viszonylagos, mert azt szerencsére azért nem lehet mondani, hogy rossz lenne.   6/10