Thoroughbreds

Telivérek
Cory Finley (2017)

Most attól kéne hasra esni, hogy filmtechnikailag nincs elbaszva benne semmi? Olyan keveset állít, olyan keveset prezentál, hogy nem lehet belekötni. Nade ez miért lenne érdem? Ez az elszigeteltség számomra hamis. Egyoldalúan, felületesen bemutatott nézőpontokat látunk csak, melyek pszichológiailag lehetnek helyesek is akár, de csak akkor, ha ráveszem magam, hogy elhiggyem. De én nem veszem rá magam, mert ellenszenves a hangulat és a szereplők. Nagyon okosnak és művészinek gondolt valami ez, ám valójában inkább kiábrándítóan béna. A zeneszerűség például próbál üdíteni, zárójelbe helyezni, ám teljesen hatástalan, mert ötlettelen és ritmustalan. A hosszasan időző, unalmas, üres beállítások meg mintha találomra készültek volna (a gyilkossági jelenet kivételével). Igen, van ahol kicsit vicces, de csak helyzetkomikum szintjén. Amiből szatírát akar csinálni, az nincs rendesen kidolgozva, így fogalmam sincs, hogy mit kéne éreznem a megtekintése után. Hát lehet, hogy én vagyok a kevés hozzá, de mivel az expozícióban már eltaszított a stílus, nem volt türelmem pozitívan hozzáállni a továbbiakhoz. 10 nap után végre volt időm filmet nézni. Soha jobbat. Ja, nem. Meh.   4/10