Busanhaeng

(Train to Busan)
Sang-ho Yeon (2016)

Minek mentem oda, mikor tudtam, hogy nem kellett volna.


+ Pozitívumnak fel lehet hozni, hogy koreai. Ez annyiban érdekes, hogy kicsit más a hangvétel, mint a megszokott hollywoodi.
– Minden más tekintetben tucattermék, ráadásul éppen az amerikai filmeket mintázva és újrajátszva.
– Nagyon gyengén játszott, semmi őszinteséget nem látni, csupán az elvártat hozzák a színészek.
– Amatőr a cgi. Nagyon. Főleg a mozgások. Annyiból is problémás ez, hogy...
– ...az akciók ritmusa esetlen. Rossz az időkezelés és úgy jön ki a vágás, hogy valami kimarad, vagy éppen olyan, mintha már sokadszorra ugornánk vissza az időben.
– A nem konzekvensen használt kameraszögek miatt meg nem igen tudom merre haladnak, ami egy vonat esetében elég zavaró, mert ugye csak két irány van.
– Szokásos sztereotip karakterek, mint az irracionálisan agilis felbujtó, aki ellen ki kell állni, az érthetetlen módon mártír nővér, a vicces figura aki megsebesül és hősként hal meg és így tovább.
– Káosz van az egész országban, hogyhogy végig van mobilszolgáltatás?
– Találomra elindít egy mozdonyt, természetesen épp a jó vágányon van és nincs semmi az útjában.
– Berobbannak, felborulnak az állomáson, keveregve kijutnak és azonnal tudják merre kell menni.
– Meh.

Nem szabad bedőlnöm egy ilyen hirtelen jött hype-nak.   4/10

Megjegyzések