Silkwood
Mike Nichols (1983)
Az ilyen ismeretterjesztő jellegű, jó szándékú drámák, közvetve vagy közvetlenül, de mérhetően hozzájárulnak ahhoz, hogy a világ amelyben élünk, egy jobb hellyé váljon. Persze az is egy fontos kérdés, hogy mindezt úgy teszik e, hogy közben jól tudunk szórakozni. Merthogy igen keskeny ám az az ösvény, ahol járni lehet a giccs és érdektelenség mocsarai között. Ha olyan okos ember rendezi, mint Mike Nichols, akkor van esély arra, hogy ne legyen tudálékos, ne csöpögjön a melodrámától és közérthetően közvetítse a lényeget. A nagyobb baj inkább az, hogy ez egyáltalán nem garancia arra, hogy széles körben ismertté váljon, vagy hosszabb távon is fennmaradjon. Nichols szokásához híven nagyon jól teljesít. (Hú, de meglepő!) Piszok élvezetes nézni, mert izgalmas, szórakoztatóan mutatja be a kor jellegzetes eszméit, a jellemző figuráit, de közben hasznos és értelmes időtöltés is.
Kurvára felbosszant, hogy mennyire félre tud csúszni az élet a pénz miatt. Megint minden csupán a pénz miatt. Szerencsétlen gyári munkások éppen csak nem világítanak a radioaktivitástól, de lazán, komoly erőfeszítések nélkül érik el velük szemben, hogy ne merjenek kiállni a saját érdekeikért. Fájó, hogy egy ilyen inspiráló, igazságérzettel felvértező film is simán eltűnt a süllyesztőben. A rohadt életbe már! Tessék megtekintgetni, erőt meríteni és kiállni magunkért a fontos kérdésekben! 7/10
+ Meryl Streep. Az utóbbi évek filmjei után érdekes újra fiatalon látni, hogy milyen energikus volt és hogy micsoda ősi erő tobzódik benne. Exhibicionista, de remekül palástolja, mert alázatosan, elegánsan fordítja a saját javára tehetségét. Persze itt a szerepe is egy brillírozásra született, izgága, öntörvényű nőszemély, ugyanakkor a karakter fejlődését tekintve egyáltalán nem mindegy, hogy mennyire természetesnek hat ahogy változik. Valószínűleg kevesen tudták volna ennyire hihetően eljátszani Silkwood ellentmondásos karakterét.
Az ilyen ismeretterjesztő jellegű, jó szándékú drámák, közvetve vagy közvetlenül, de mérhetően hozzájárulnak ahhoz, hogy a világ amelyben élünk, egy jobb hellyé váljon. Persze az is egy fontos kérdés, hogy mindezt úgy teszik e, hogy közben jól tudunk szórakozni. Merthogy igen keskeny ám az az ösvény, ahol járni lehet a giccs és érdektelenség mocsarai között. Ha olyan okos ember rendezi, mint Mike Nichols, akkor van esély arra, hogy ne legyen tudálékos, ne csöpögjön a melodrámától és közérthetően közvetítse a lényeget. A nagyobb baj inkább az, hogy ez egyáltalán nem garancia arra, hogy széles körben ismertté váljon, vagy hosszabb távon is fennmaradjon. Nichols szokásához híven nagyon jól teljesít. (Hú, de meglepő!) Piszok élvezetes nézni, mert izgalmas, szórakoztatóan mutatja be a kor jellegzetes eszméit, a jellemző figuráit, de közben hasznos és értelmes időtöltés is.
Kurvára felbosszant, hogy mennyire félre tud csúszni az élet a pénz miatt. Megint minden csupán a pénz miatt. Szerencsétlen gyári munkások éppen csak nem világítanak a radioaktivitástól, de lazán, komoly erőfeszítések nélkül érik el velük szemben, hogy ne merjenek kiállni a saját érdekeikért. Fájó, hogy egy ilyen inspiráló, igazságérzettel felvértező film is simán eltűnt a süllyesztőben. A rohadt életbe már! Tessék megtekintgetni, erőt meríteni és kiállni magunkért a fontos kérdésekben! 7/10
+ Meryl Streep. Az utóbbi évek filmjei után érdekes újra fiatalon látni, hogy milyen energikus volt és hogy micsoda ősi erő tobzódik benne. Exhibicionista, de remekül palástolja, mert alázatosan, elegánsan fordítja a saját javára tehetségét. Persze itt a szerepe is egy brillírozásra született, izgága, öntörvényű nőszemély, ugyanakkor a karakter fejlődését tekintve egyáltalán nem mindegy, hogy mennyire természetesnek hat ahogy változik. Valószínűleg kevesen tudták volna ennyire hihetően eljátszani Silkwood ellentmondásos karakterét.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése