2017. április 19.

Personal Shopper

A stylist
Olivier Assayas (2016)

A kánontól eltérően, hadd térjek ki először a film - számomra - legérdekesebb aspektusára, a főhős személyiségére. Régebben sok ehhez hasonló, klasszikus sztárcsináló szerep volt, manapság viszont nagyítóval kell keresni az ilyesmit. Kristen Stewart eljátsza azt a típusú embert, akire mindig mindenki felfigyel. Akit imádunk filmen nézni, mert - valljuk be - a valóságban rohadt idegesítő és ellenszenves tud lenni. Arra gondolok, akit mindenki irigyel, mert kizárólag a saját életében él. Aki soha nem issza meg a kávéját, csak kikéri. Aki olyan munkát végez hanyag eleganciával, ami minden ember számár egzotikus és/vagy irigylendő. Aki csak hetek után beszél a fiújával, mert annyira elfoglalt (magával). Aki úgy meztelenkedik előttünk és mások előtt, mintha ez lenne a legtermészetesebb dolog a világon. Azért bátorkodtam erre kitérni, mert végeredményben ez azért mégiscsak egy, a hagyományos hollywoodi értelemben is értelmezhető kísértettörténet. Csak realistább, földhözragadtabb megközelítésben. Szóval ez a fajta, bármiféle kikacsintás nélküli szerep, mára teljesen kiveszett a filmezésből. Erre most kapunk egyet egy európai, nehezen kategorizálható filmben, amit alig néznek meg páran a fesztiválközönség és néhány Kristen Stewart fanatikus kivételével. Több ilyenre lenne szükségünk.


De lépjünk akkor vissza egyet. Basszus. Mégis mi a jó franc volt az özönlő, frocsögő, de elsősorban inkább értetlen véleményáradat erről a filmről? Kristen Stewart csetel benne, nem történik semmi, blöff az egész film, hogy volt mersze Assayasnak ezzel előállni, etcetra. Milyen filmet néztek ezek az emberek? Ez egy misztériummal átitatott dráma, egy az ikertestvérét gyászoló lányról, megtoldva egy baromi erős krimi szállal. Mi olyan különös ebben? Se formában, se tartalomban nincs újdonság benne. Az igaz, hogy a realista szemlélete miatt szokatlan így egy ilyen történetet látni, de ennek inkább örülni kellene. Sőt! Üdvrivalgani, hiszen ritka együttálás ez még a mai filmes világban is.

Sokkal többet adott mint amire számítottam. Kristen Stewart gyásza nagyon erős, bár - félve jegyzem meg - néhol talán kicsit túltoltnak tűnik a játéka. Viszont az, ahogy a nehezen különválasztható krimi és misztérium szál beleolvad az alapból nehéz helyzetben levő lány életébe, az egyszerűen mesteri. Valójában dráma ez. Anti-hollywoodi, realista, dráma, de ugyanakkor erősen benne van a zsáner jelleg is. Mielőtt nekiállnék áradozni, gyorsan leszögezem, hogy minél előbb be kell(ene) iktatnom egy újrázást, mert a nézési körülmények nem voltak valami ideálisak és az összetett történet is indokolttá teszi, hogy jobban oda tudjak figyelni a részletekre. Mindenesetre már így is egy lebilincselően izgalmas, szokatlan hangulatú film, amit mindenképpen ajánlok.   7/10


+ Kristen Stewart nem mindig tudta volna ezt ilyen jól eljátszani. A zavaros korszakát hátrahagyva, a tehetségét nem elpazarolva, tényleg egy igazi - a szó klasszikus értelmében vetten - sztár alkatú színésznő lett belőle. Nagy szerencsénkre. Remélem továbbra is keresni fogja az ilyen érdekes szerepeket.
– Ez már tényleg a legalja a magyar címadásnak. Semmi köze a filmhez és félre is lett fordítva. Már nagyon be kellene fejezni ezt. Valaki elhiszi, hogy hoz 50 nézőt vagy mi oka lehet? Rossz berögzülés? Borzalom.

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése