The Parallax View
A Parallax-terv
Alan J. Pakula (1974)
Újabb pipa a 70-es évek konspirációs filmjeinek hosszú listáján. Nem vagyok maradéktalanul elégedett vele, de azért bőven van figyelemre méltó érdeme is. Kicsit túl merész, túl gyanakvó, túl komor, viszont ez a tünetegyüttes ennek a kis szubzsánernek mondhatni nélkülözhetetlen eleme, tehát kvázi értelmetlen negatívumként felhozni. Ugyanakkor az élmény szerves része is, szóval figyelmen kívül hagyni semmiképpen nem lehet. Akkoriban ez volt benne a fejekben, a korszellemben.
+ Pakulának van stílusa, mer valamilyen lenni. Lassú, de a lapos, vánszorgó cselekmény néhol észrevétlenül folyik át igen izgalmas fejleményekbe.
–Van pár igen furcsa, dramaturgiagyilkos vágás (pl. horgászás a gátnál), amit nem tudok hova tenni.
+ A nyugtalanító befejezés meglepően kielégítő.
+ Warren Beatty-t még sose láttam ilyen jónak mint most.
+ Gyönyörű az egész film. A hajak, a ruhák, a színek, a nagy terek, minden csodásan fel lett használva a hangulatépítéshez.
Bizony, ha akkor látom (vagyis 9 évvel a születésem előtt, hehe), valószínűleg jobban megfog, így viszont sajnos egyértelműen kijelenthető, hogy nem tesz jót neki a kor. Ma már nehéz az ilyen típusú fenyegetettségérzést átélni, mert azóta sokkal megfoghatatlanabb dolgok az életünk megkeserítői. Túl cinikusak vagyunk ma már ehhez. 6/10
Alan J. Pakula (1974)
Újabb pipa a 70-es évek konspirációs filmjeinek hosszú listáján. Nem vagyok maradéktalanul elégedett vele, de azért bőven van figyelemre méltó érdeme is. Kicsit túl merész, túl gyanakvó, túl komor, viszont ez a tünetegyüttes ennek a kis szubzsánernek mondhatni nélkülözhetetlen eleme, tehát kvázi értelmetlen negatívumként felhozni. Ugyanakkor az élmény szerves része is, szóval figyelmen kívül hagyni semmiképpen nem lehet. Akkoriban ez volt benne a fejekben, a korszellemben.
+ Pakulának van stílusa, mer valamilyen lenni. Lassú, de a lapos, vánszorgó cselekmény néhol észrevétlenül folyik át igen izgalmas fejleményekbe.
–Van pár igen furcsa, dramaturgiagyilkos vágás (pl. horgászás a gátnál), amit nem tudok hova tenni.
+ A nyugtalanító befejezés meglepően kielégítő.
+ Warren Beatty-t még sose láttam ilyen jónak mint most.
+ Gyönyörű az egész film. A hajak, a ruhák, a színek, a nagy terek, minden csodásan fel lett használva a hangulatépítéshez.
Bizony, ha akkor látom (vagyis 9 évvel a születésem előtt, hehe), valószínűleg jobban megfog, így viszont sajnos egyértelműen kijelenthető, hogy nem tesz jót neki a kor. Ma már nehéz az ilyen típusú fenyegetettségérzést átélni, mert azóta sokkal megfoghatatlanabb dolgok az életünk megkeserítői. Túl cinikusak vagyunk ma már ehhez. 6/10
Megjegyzések
Megjegyzés küldése