Dheepan
Dheepan - Egy menekült története
Jacques Audiard (2015)
Félelmeim valamelyest megalapozottnak bizonyultak, mert ugyan irányt azt nem tévesztett Audiard, de ennyi remek film után kicsit súlyát vesztette a - mára túl kiforrott - stílusa. A sors fintora, hogy épp olyan aktuális mondanivalót választott, amire az akkor regnáló, Coen testvérek által vezetett zsűri, odadobott egy arany pálmát. Félreértés ne essék, ez egy remek film, tulajdonképpen minden szempontból. És ezt úgy mondom, hogy minden betűje nagy és vastagon szedett. Így: EZ EGY MINDEN SZEMPONTBÓL REMEK FILM. Csak annyi a hibája, hogy névtelen, az alantas gondolatokkal küzdő filmkedvelő számára nehezen szerethető főszereplőket választott (értsd: semmi Marion, semmi Vincent), valamint az, hogy olyan filmek után készült, mint a Rozsda és Csont, A próféta és a két mestermű, melyek mindegyike kirobbanthatatlanul heverészik az all time favorite csarnokában: a Halálos szívdobbanás és az A Számat figyeld! Ahogy egyre profibbá válik filmkészítőként és ahogy próbál egyre nagyobbat fogni a filmjeivel, egyre kevésbé tud személyes maradni, az egyébként nagyon is személyesnek és kis léptékűnek célzott történeteivel. Nem igazán tudok, de nem is akarok konkrét hibát felróni a filmnek, egyszerűen kevésbé fog meg mint a korábbiak. 7/10
Jacques Audiard (2015)
Félelmeim valamelyest megalapozottnak bizonyultak, mert ugyan irányt azt nem tévesztett Audiard, de ennyi remek film után kicsit súlyát vesztette a - mára túl kiforrott - stílusa. A sors fintora, hogy épp olyan aktuális mondanivalót választott, amire az akkor regnáló, Coen testvérek által vezetett zsűri, odadobott egy arany pálmát. Félreértés ne essék, ez egy remek film, tulajdonképpen minden szempontból. És ezt úgy mondom, hogy minden betűje nagy és vastagon szedett. Így: EZ EGY MINDEN SZEMPONTBÓL REMEK FILM. Csak annyi a hibája, hogy névtelen, az alantas gondolatokkal küzdő filmkedvelő számára nehezen szerethető főszereplőket választott (értsd: semmi Marion, semmi Vincent), valamint az, hogy olyan filmek után készült, mint a Rozsda és Csont, A próféta és a két mestermű, melyek mindegyike kirobbanthatatlanul heverészik az all time favorite csarnokában: a Halálos szívdobbanás és az A Számat figyeld! Ahogy egyre profibbá válik filmkészítőként és ahogy próbál egyre nagyobbat fogni a filmjeivel, egyre kevésbé tud személyes maradni, az egyébként nagyon is személyesnek és kis léptékűnek célzott történeteivel. Nem igazán tudok, de nem is akarok konkrét hibát felróni a filmnek, egyszerűen kevésbé fog meg mint a korábbiak. 7/10
Megjegyzések
Megjegyzés küldése