2015. január 8.

Force Majeure

Lavina
Ruben Östlund (2014)

Ruben Östlund filmjeinek egy célja van. Hogy hatalmas kérdőjelek jelenjenek meg fejekben. Olyan extrém a konfliktus ötlete, hogy már magában is vitaindító, még csak látni se kell hozzá. És ennél ráadásul jelentősen többről van szó. Mesterien vezet be a család látszólagosan megfelelő működésébe, mintha kedélyesen elbeszélgetne veled. Közben csendesen kivéreztet, de úgy, hogy eleinte észre sem veszed mekkora a baj. Hirtelen jól megforgat benned egy kést, majd az utolsó pillanatban ellátja a sebeidet, hátha életben maradsz. Annyira összetett témát boncolgat, hogy bővebben kitárgyalni talán egy könyvben lehetne csak.


Zseniális a felvetés és nagyon célravezető a stílus. Művészi a steril átvezető állóképekkel és ez szépen illeszkedik a távolságtartó, realista kivitelezéshez. Az életképek melyek nagyrészt a gyerekekről, az ő kiútkeresésükről (pl. amiben kierőszakolnak egy családi ölelést) szólnak, illetve a kívülállók sokat mondó reakcióról, rengeteget tesznek hozzá a valóságérzethez, ezek által válik igazán egységessé és összetetté. Minden párbeszédnek szerepe van és okosan, roppant következetesen vannak felépítve. Néha még viccesek is, de főleg csak ütősek. Az egyik legnagyobb pozitívum a lezárás, amit valószínűleg minden élő ember másképp értelmezne. Könnyen lehet, hogy másodszorra feljebb ugrik, de egyelőre ez egy vaskos 8/10.

2 megjegyzés :

  1. Én is akarom, de lemaradtam, sajna már a mozi nem adja :(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát én se moziban néztem, if You know what I mean. :D

      Törlés